A 21es busz beállt megállóba. Csak pár lakóház
van a környéken, néhányszáz méterre már erdő van mindenfelé. Itt szoktak
leszállni a hajléktalanok, szürke spárgafogantyús, tömött, fonott
nejlon-zsákjaikkal. Innen indulnak a sűrű felé, ahol a rejtekhelyeik
vannak.
Tegnap kiadós vihar volt, de ma újra fülledt, nyári meleg. A megállóban
egy megbecsülhetetlen korú, de idősödő félmeztelen férfi áll. Fizikai munkán
eddzett de már megereszkedett felsőtestén sok évtizedes elmosódott zöldes
tetoválások. Nyakában egy spárgán lóg valami. Kopott sapkát hord a nap ellen.
Nem száll föl.
A buszról csak egy leszálló van; egy hetven körüli jólöltözött
nő bevásárlótáskával. Érdekel, mi fog történni és balsejtelmek támadnak bennem
egy pillanatra. Amint a nő lelép a megálló aszfaltjára, a férfi elmosolyodik.
Magához öleli a nőt, elveszi a táskáját és hosszan szájoncsókolja. Egymás kezét
fogva indulnak el a házak felé.
ne igyál annyit! :P
VálaszTörléshu! jó! "Nyakában egy spárgán lóg valami" ez köti le a képzeletemet legjobban a történetből.
VálaszTörlésAmúgy azóta nem tudom mi volt. Valami sípszerű dolog... Esetleg kutyasíp... Nem tudom.
VálaszTörlésBátraké a szerencse! Én is sokat gondolkoztam rajta, hogy a nyakamba lógatok valamit…
VálaszTörlés